Pagina:Decurtins - Rätoromanische chrestomathie, VIII.djvu/95

PRÜM CUDASCH DA SCOULA.

Per ils infaunts nel chantun Grischun. Cuoira, Stampo tres S. Benedict. 1833.


L’origine dellas trais eternas lias nella Rhätia e l’aliaunza a Vazerol.

(Dal 1330 — 1471.)

     [p. 208] Zieva cha ils baruns da Vaz füttan morts our, dvantettan ils chastlauns et ils cavaliers da rapina darcho pü temeraris e pü violents invers il pövel, et ils cunts da Sargans condüjaivan lur sudits nellas guerras e battaglias, cha ils düchas d’Austria interprendaivan cunter las citeds et ils pajais della confederaziun Schvizera. Que nun avess admiss Donat da Vaz; ma el pussaiva gia dalöng inno suot sia grand’e greiva platta sepulcrela, sper il convent da Curvalda.

In quaistas guerras restettan ils conferedos dapertuot victorius. Ils Bernais battettan la nöblia sper Laupen, 1339, ils Zürigais sper Tätvyl 1351, las Forestas il dücha Leopold sper Sempach, 1386, ils Glarunais üna numerusa armeda sper Näfels, 1388. Dürante quistas guerras eran quels dellas las trais Forestas, Uri, Schviz et Untervalda, tres lur concordia e valorusited dapertuot ils prüms et ils pü rispettos, güdand a tuots ils oters ad acquister e mantegner la liberted. Quaist commovet las otras citeds e pajais a’ s allier cun las trais Forestas, vzand, cha concordia renda ferm. Usche intrettan nell’eterna lia: Luzern, Zürig, Glaruna, Zug e Berna; e quista uniun formaiva la lia dels oach velgs chantuns.

Il pövel dell’Appenzell eran da que temp suot il domini del abate da St. Gallen. Ün da quists abates era ün dür signiur, chi opprimaiva quaist pövel muntagnard et ils guvernaturs del quel vulaivan tratter quel [p. 209] auncha pü arbitrariamaing o crudelmaing. Co s’impissettan ils Appenzellais: „Perche vulains nus ans lascher tratter sco sclefs; tres concordia essans eir nus ferms.“— Usche fettan tuots ils homens nel pajais d’Appenzell üna secreta alliaunza, schiatschettan ils governaturs our da lur chastels e